Címke: főzelék

A rakott ételeknek komoly hagyománya van Magyarországon, jellegzetes menzai és otthoni ételek, a legtöbb háziasszony rendszeresen készíti őket. Nagy előnyük, hogy kiadósak, így laktató egytálétel készíthető viszonylag kevés hozzávalóból. Időtakarékosnak ugyan nem mondhatóak, mert minden összetevőt előre el kell készíteni, és utána még a sütési idővel is számolnunk kell, de megéri nekifogni, az ízükkel ugyanis…

Ahogy haladunk előre az időben, minden évben egyre gyorsabbak lépjük át a tavaszt, eltűnnek az átmeneti hónapok, és a télből egyenesen a nyárba száguldunk, a nyarat pedig gyorsan beköszöntő hideg követi. Az idén sincs ez másképp, a hosszú télből szinte azonnal nyár lett, mindenféle átmenet nélkül. Valaki ellopta a tavaszt. Sok kára származik ebből adódóan…

Ha van étel, amely csalhatatlan módon jellemzi a magyar háziasszonyok talpraesettségét és leleményességét, a magyar konyha kreativitását, akkor a tökfőzelék az. Ha van étel, amely puszta létével képes két táborra osztani a magyarokat, akkor a tökfőzelék az. Ha van étel, mely megérdemli a rehabilitációt hosszú, hányattatott sorsa után, akkor a tökfőzelék kétségtelenül. Néhány kanál roppanós…

Lackfi Jánosnak van egy verse a sóskáról. Érdemes elolvasni, mert hűen tükrözi azt a meglehetősen gyakori álláspontot, mely szerint a sóska és a belőle készült ételek mind alkalmatlanok a fogyasztásra, és már a rájuk gondolástól is világgá kell menni… Hogy a legerősebb versszakait idézzük a műnek: „Egészséges, na tessék,/a sóska, a sóska!/Hányni talán egészség/asztalra, padlóra?/Aki…

Nevezhetjük csuszpájznak vagy ázaléknak. Nincs zöldség, fű vagy gyümölcs, amiből ne készülhetne. Úgy járja, hogy hétköznapokon hígabban, hús nélkül, ünnepnapokon hússal, gazdagabbra főzve tálaljuk. Az étel, amit és ahogy csak mi magyarok eszünk: a főzelék. Rántással, lisztszórással vagy tejfölös habarással főzött, rövid levű zöldségétel. Már a XVI. század óta jellemző nálunk, még ha igazi népszerűségre…